Leírom ide Weöres Sándor gondolatait, amely már nagyon-nagyon régóta bennem él, és többször elő-elő jön. Most is. Biztosan nem véletlen... Kell a megerősítés, hogy felfigyeljek a felém fordulásra, elengedjem a "csak" számomra fontos kapcsolatokat.
Weöres Sándor: A Jóságról
Ne kívánd senki szeretetét. Ne utasítsd el senki szeretetét.
Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye-melege: mindenre egyformán. Akik közel jönnek hozzád, azokra több essék fényedből és melegedből, mint akiknek nincs szükségük terád. Családtagjaid, mindennapi társaid s a hozzád fordulók olyanok legyenek számodra, mint a kályhának a szoba, melynek melegítésére rendelik.
1 megjegyzés:
No, most meg itatom az egereket...
Megjegyzés küldése