“Egyre inkább az az érzésem, hogy az életünk egyetlen mondat, csak nem tudjuk kimondani, hogy mi az… A nagy találkozások, a lélekközeli pillanatok mindig azok voltak, amikor valakit megszerettem. Az igazi csoda a barátság, a valódi, emberközeli kapcsolat, amikor egyszer csak repül velünk az idő, és az az érzésünk, hogy mi már valahol találkoztunk. Néha egy pillanat többet ér, mint egy egész esztendő.” (Müller Péter)
A BARÁTSÁG-ról sokszor sokféleképpen szoktam gondolkodni. ha behunyom a szemem és erre a szóra gondolok több személy, más-más élethelyzet, más-más minőség jut eszembe és egytől egyig mind nagyon fontos és nagyon kellemes érzés. Jó emberek vannak mellettem, jó emberek mellett vagyok.
Amiért éppen most jutott eszembe az a múlthét kedden történt. Sok beszélgetés, gondolatcsere, egymásrahangolódás után Krisztával vendégségben jártunk Ildánál. Leírhatatlan az az érzés, amikor átöleltük egymást. Beszélgettünk, kávéztunk, teáztunk...gyorsan elröpült az idő...Nagyon jó volt végre találkozni. Már a Nyalkán Colettel töltött hétvége után is megfogalmazódott bennem, ami azóta csak tovább erősödött, hogy a virtuális világ többek között jó eszköz a rokonlelkek számára, a földrajzi távolságok áthidalására...
Ezt az angyalkát Ildától kaptam. Mondanom sem kell, hogy éppen azt amelyik a kedvencem.
