Találtam egy jó oldalt ott pedig egy letölthető nagyon jó szakácskönyvet. A címe: "A kerttől a konyháig - a tudatos szakács könyve"
Sok-sok olyan recept van benne, ami nekem személy szerint nagyon tetszik. A receptekről is írhatnék, de amit még benne találtam az a következő írás az otthoni kávékészítésről :) Fogadjátok szeretettel:
"Sajnos megdönthetetlen tény, hogy igazán jó kávét kávézóban
lehet inni. Most mégis megpróbáljuk összeszedni, hogy otthoni
körülményekből hogyan lehet kihozni a legtöbbet.
Elsősorban azt fontos megérteni, hogy a kávé nem egy egyszerű
por, amit beöntünk a kávéfőzőbe és kész. A kávébab egy gyümölcs
magva, és akárcsak egy alma vagy szőlő esetében, a kávénak is
sokféle fajtája, alfajtája van. A végtermék szempontjából rengeteget
számít, hogyan és mikor termelték, válogatták, csomagolták,
szállították: ezek a minőségi faktorok még azelőtt dőlnek el, hogy
otthon nekiállnánk a reggeli tejeskávénknak.
Így tehát az első tanács, hogy ha tehetjük, vegyünk olyan kávét,
amelyről tudjuk, honnan származik. Már itthon is elérhetők
olyan termékek, melyeken feltüntetik a termelés helyét - esetleg
nem csak az országét, hanem a gazdaság nevét is. Nem csak jófejségből
érdemes fair trade, vagy esetleg direct trade, azaz közvetlen
kereskedelemből származó terméket venni. Ha a termelőnek magasabb
a haszna, akkor nagy eséllyel a termelést is gondosabban
végzi, hiszen az az érdeke, hogy a fogyasztó jó minőségű terméket
azonosítson a nevével. Ezekben a minőségi kávékban olyan ízekre
is bukkanhatunk, amelyeknek a bolti, előre őrölt „téglákban”
nyomuk sincs. A csokoládés, marcipános beütéseken túl izgalmas
gyümölcsös ízek, virágos aromák tömkelege vár felfedezésre!
A következő buktató a frissesség. A zöld kávé – mely formájában
az átlagfogyasztó viszonylag ritkán találkozik a kávéval – jó
körülmények közt hónapokig is eláll. A pörkölt szemes kávé viszont
frissen jó, és a pörköléstől számolva 1, de maximum 2-3 hónapon
belül elfogyasztandó. Utána sem lesz romlott, csak – kávés szlenggel
élve – döglött. Az őrölt kávé viszont ennél is gyorsabban veszít
a minőségéből, ezért a legjobb, ha a készítés előtt közvetlenül, tehát
adagonként őröljük a kávét.
Ha már megvan a jó minőségű, méltányos kereskedelemben
szerzett, visszakövethető eredetű, nemrég pörkölt és frissen őrölt
kávénk, azzal a nyugalommal állhatunk neki a készítésnek, hogy
innen már csak mi magunk ronthatjuk el az ízt. Ekkor érdemes
bíbelődni a víz és a kávé arányával, a víz szűrésével, hőfokával, a
készítés idejével, és minden egyébbel.
Ha például kotyogót használunk, először is takarítsuk ki tisztára.
Lehet, hogy van előnye egy kis kávéolaj-rétegnek a gépen, de ez
nem jelenti azt, hogy egy mocskos, vízköves vasdobozban készítsük el az italt.
Ha van otthon kávéőrlőnk, próbáljuk ki, hogy milyen, ha a szokásosnál
egy kicsit durvább szemcseméretet választunk. A kotyogóba
épp annyi kávét tegyünk, amennyi belefér. Egyengessük el egyenletesre,
de sose nyomkodjuk bele. Ha eddig magas nagy lángon, vagy
forró platnin főztük a kávét, most próbáljuk ki alacsonyabban, és
fi gyeljük, hogy mennyivel szebben folyik ki a kávé, és mennyivel
több aromát nyerünk ki. Amikor a végén elkezd bugyogni kifelé a
víz, rögtön vegyük le, vagy akár egy vizes törölközővel óvatosan,
de gyorsan hűtsük le a kotyogót: így elkerüljük, hogy a túl forró
vízzel érintkezzen a kávé. Érdemes a vizet eleve forrón önteni az
alsó edénybe – a kávét így rövidebb ideig kell melegíteni, ami igen jót tesz neki. "
Összeallitotta: Varady Tibor
Sok-sok olyan recept van benne, ami nekem személy szerint nagyon tetszik. A receptekről is írhatnék, de amit még benne találtam az a következő írás az otthoni kávékészítésről :) Fogadjátok szeretettel:
"Sajnos megdönthetetlen tény, hogy igazán jó kávét kávézóban
lehet inni. Most mégis megpróbáljuk összeszedni, hogy otthoni
körülményekből hogyan lehet kihozni a legtöbbet.
Elsősorban azt fontos megérteni, hogy a kávé nem egy egyszerű
por, amit beöntünk a kávéfőzőbe és kész. A kávébab egy gyümölcs
magva, és akárcsak egy alma vagy szőlő esetében, a kávénak is
sokféle fajtája, alfajtája van. A végtermék szempontjából rengeteget
számít, hogyan és mikor termelték, válogatták, csomagolták,
szállították: ezek a minőségi faktorok még azelőtt dőlnek el, hogy
otthon nekiállnánk a reggeli tejeskávénknak.
Így tehát az első tanács, hogy ha tehetjük, vegyünk olyan kávét,
amelyről tudjuk, honnan származik. Már itthon is elérhetők
olyan termékek, melyeken feltüntetik a termelés helyét - esetleg
nem csak az országét, hanem a gazdaság nevét is. Nem csak jófejségből
érdemes fair trade, vagy esetleg direct trade, azaz közvetlen
kereskedelemből származó terméket venni. Ha a termelőnek magasabb
a haszna, akkor nagy eséllyel a termelést is gondosabban
végzi, hiszen az az érdeke, hogy a fogyasztó jó minőségű terméket
azonosítson a nevével. Ezekben a minőségi kávékban olyan ízekre
is bukkanhatunk, amelyeknek a bolti, előre őrölt „téglákban”
nyomuk sincs. A csokoládés, marcipános beütéseken túl izgalmas
gyümölcsös ízek, virágos aromák tömkelege vár felfedezésre!
A következő buktató a frissesség. A zöld kávé – mely formájában
az átlagfogyasztó viszonylag ritkán találkozik a kávéval – jó
körülmények közt hónapokig is eláll. A pörkölt szemes kávé viszont
frissen jó, és a pörköléstől számolva 1, de maximum 2-3 hónapon
belül elfogyasztandó. Utána sem lesz romlott, csak – kávés szlenggel
élve – döglött. Az őrölt kávé viszont ennél is gyorsabban veszít
a minőségéből, ezért a legjobb, ha a készítés előtt közvetlenül, tehát
adagonként őröljük a kávét.
Ha már megvan a jó minőségű, méltányos kereskedelemben
szerzett, visszakövethető eredetű, nemrég pörkölt és frissen őrölt
kávénk, azzal a nyugalommal állhatunk neki a készítésnek, hogy
innen már csak mi magunk ronthatjuk el az ízt. Ekkor érdemes
bíbelődni a víz és a kávé arányával, a víz szűrésével, hőfokával, a
készítés idejével, és minden egyébbel.
Ha például kotyogót használunk, először is takarítsuk ki tisztára.
Lehet, hogy van előnye egy kis kávéolaj-rétegnek a gépen, de ez
nem jelenti azt, hogy egy mocskos, vízköves vasdobozban készítsük el az italt.
Ha van otthon kávéőrlőnk, próbáljuk ki, hogy milyen, ha a szokásosnál
egy kicsit durvább szemcseméretet választunk. A kotyogóba
épp annyi kávét tegyünk, amennyi belefér. Egyengessük el egyenletesre,
de sose nyomkodjuk bele. Ha eddig magas nagy lángon, vagy
forró platnin főztük a kávét, most próbáljuk ki alacsonyabban, és
fi gyeljük, hogy mennyivel szebben folyik ki a kávé, és mennyivel
több aromát nyerünk ki. Amikor a végén elkezd bugyogni kifelé a
víz, rögtön vegyük le, vagy akár egy vizes törölközővel óvatosan,
de gyorsan hűtsük le a kotyogót: így elkerüljük, hogy a túl forró
vízzel érintkezzen a kávé. Érdemes a vizet eleve forrón önteni az
alsó edénybe – a kávét így rövidebb ideig kell melegíteni, ami igen jót tesz neki. "
Összeallitotta: Varady Tibor
Már nagyon régen megígértem Ildának, hogy megmutatom milyen az én Kékmadár bögrém, ide most illik, így megmutatom nektek :)
Számomra a kávézás éppen ezt jelenti, amit láttok a bögrémen :)
Számomra a kávézás éppen ezt jelenti, amit láttok a bögrémen :)
