Kriszta szoknyája

Az emberben egyszerre van jelen a régi működő dolgok megtartásának-, és az új keresésének érzése. Úgy gondolom a szoknyáim formájukat tekintve mély gyökereket eresztettek. Elérkezett az idő az új hajtások növesztésének. Kicsi változtatás a formán, kicsi változtatás az anyagon. Továbbra is A-vonal, fodor és továbbra is  természetes anyag.
Egy érzés motozott a fejemben: az amikor fodros alsószoknya van rajtunk, fellépünk a lépcsőn és csupán a felső szoknyát emeljük meg. Ezt a érzést és látványt szerettem volna rögzíteni egy szoknyában.
Kíváncsi vagyok nektek hogy tetszik. Köszönöm Krisztának, hogy a rajzok, szavak alapján is bízott egy új forma születésében.

 



  

és egy kis játék a fényképpel:



a Jó Barát

A Jó Barát tudja mikor van helye a szónak, és mikor nincs. A Jó Barát az ajándékaival is érzéseket ad neked.

Leírom ide Weöres Sándor gondolatait, amely már nagyon-nagyon régóta bennem él, és többször elő-elő jön. Most is. Biztosan nem véletlen... Kell a megerősítés, hogy felfigyeljek a felém fordulásra, elengedjem a "csak" számomra fontos kapcsolatokat.

Weöres Sándor: A Jóságról

Ne kívánd senki szeretetét. Ne utasítsd el senki szeretetét.
Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye-melege: mindenre egyformán. Akik közel jönnek hozzád, azokra több essék fényedből és melegedből, mint akiknek nincs szükségük terád. Családtagjaid, mindennapi társaid s a hozzád fordulók olyanok legyenek számodra, mint a kályhának a szoba, melynek melegítésére rendelik. 

ajándék 4.

Képzeljétek el, hogy van olyan férj, aki érzi a nőknek okozott öröm és öröm között is az árnyalatnyi különbséget. Szóval Péter megkeresett és azt kérte tőlem, hogy készítsek a párjának egy szoknyát karácsonyi meglepetésként. Emlékezett rá, hogy Ági mennyire örült annak a szoknyának, amit én varrtam neki. Mindössze annyit mondott, hogy most szeretné egy kicsit rövidebb szoknyában látni az Ő feleségét. Könnyű dolgom volt, mert amikor Ági nálam járt láttam milyen színek tetszenek neki, és azt is észrevettem, hogy kacérkodik a csipkével, de nem meri bevállalni. Én pedig úgy gondoltam, hogy ráteszem és lesz, ami lesz :)

Igy született meg egy rövid aaműhely szoknya, majd karácsonykor volt nagy meglepetés.

ajándék 3.

Most következzék egy olyan ajándék, amit én kaptam.  Aki ismer tudja, hogy sokat hordom kontyban a hajam.

Használtam kontytűt, készítettem drótból, nemezből kontyfogót hétköznapra...

 Nagyon-nagyon régóta terveztem, hogy készíttetek magamnak egy réz, ünnepélyes, ékes kontyfogót.
Kricsár Annamari ékszereivel jóideje szemezgettem és tudtam, hogy egyszer meg fogom bízni valamilyen munkával.
Mindezt összekapcsolva megszületett a karácsonyi ajándékom. Igyekeztem éppen csak annyi támpontot adni Annamarinak, amely nem köti meg az alkotói szabadságát.
Csodaszépet alkotott. Én pedig büszkén viselem. ... és ha lúd legyen kövér, egy fülbevalót is kértem tőle :) Több képet itt találhattok a kontyfogómról.

ajándék 2.

Folytatás kékben-feketében:

Nagyon kedves Barátném egy laptoptáskával szerette volna meglepni Bettit, a sógornőjét. Megkérdezte, hogy elvállalom-e. Kihívás... készítettem már táskát, de laptoptáskát nem, ezért belevágtam. No meg azért is mert Betti nagyon kedves ember. Nagy odafigyeléssel, gondossággal készítettem. Fotózni viszont elfelejtettem  az ugyanilyen mintájú kulcstartót, mint a táska kiegészítőjét :)

 

ajándék 1.

Akkor következzenek szépen sorban a decemberi meglepetések:

Az előző bejegyzés részlete természetesen egy szoknyához tartozik. Juditnak készült, akit az édesanyja szeretett volna meglepni egy általam készített szoknyával. Judit nem itthon él, így a méreteket is csak közvetve az itthon lévő ruhákról tudta az édesanyja levenni. Számomra többszörös volt az izgalom... és nagy volt az öröm :)